Utazzunk befelé…

Most nem tudunk nyaralni, utazni idegen tájakra.

Ugyanakkor lehetőséget kaptunk arra, hogy saját belső tájainkat megszemléljük. Bennünk is emelkednek hegyek, völgyek, lankák. Például érzéseinkből, megéléseinkből összegyúrva: félelmek, vágyak, bánat, düh, öröm.

Csobogó patak ösvénye, friss vizű forrás, melyből együttérzésünk, a köszönet, a szeretet, a hála érzése fakadhat.

Tavaszi illatok, mint új felismerések, rátalálni valamire, amit már régóta sejtünk, cipelünk.

Talán érdemes elgondolkodnunk, vajon miért is érezzük büntetésnek azt, hogy önmagunkkal, vagy éppen azokkal az emberekkel legyünk, akik legközelebb állnak hozzánk.

Ha pedig távol vannak, vajon hiányuk iránytűvé válik-e majd bennünk, felértékelve létezésük, elevenségük, kapcsolódásunk fontosságát.

A vírus megbetegíti eddigi világunkat. Más szempontból nézve, gyógyítja bolygónkat. S legbelül talán, mint részeit a nagy egésznek, gyógyít bennünket is.

Elszakadtunk belső világunktól. Nevezhetjük akár „önvalónak” is. Most, a visszahúzódással esélyt kaptunk a találkozásra.

Oly mértékben kifelé éltünk, az anyagi javak, az anyagi világ bűvöletében, hogy felébredhetünk a káprázatból. Lelassulva, befelé figyelve megpillanthatjuk, életünk falra vetített árnyjátékával szemben, ami igazán fontos. Összekapcsolódhatunk önmagunkkal, azzal, akiről már rég elfeledkeztünk a rohanásban.

Köszönet és hála ébredhet bennünk, azért, amit oly természetesnek éltünk meg.

Köszönet, és hála, pusztán létünkért. „Vagyokságunkért”. A bennünk burjánzó áramló, lüktető élet elevenségéért. Gyermekeink, vagy a bennünk élő gyermek mosolyáért. A pillanatért, amely körbeölel a tavasz illatával.
Köszönet, és hála, hogy önmagunk társaságába zárva lehetőséget kaptunk, hogy az átjárót megleljük.

Önmagunk, és a másik felé.

Az átjárót, amely belső bezárságunkból, vágyaink börtönéből kiemel. Amely a külső korlátozottságból, legyen annak szimbóluma kereszt, vagy Egyiptom ellenséges népe, kivezet.

Átjárót az áldozatiból az áldott megélésébe.

Az üres ürességből, a fénnyel teli ürességbe.